"Elméleti" tételek a Deklaratív Programozás c. tárgy Prolog részéhez

A hallgatónak az alább felsorolt témák egyikéről kell 3-5 percben
beszélnie, nagyvonalú áttekintést adva az adott anyagrészről, kb 5-10
perces felkészülés után. Bizonyos témák egy vagy két konkrét Prolog
eljárásról szólnak (pl. listák megfordítása, append/3), ilyenkor a
felkészülés részeként célszerű ezen eljárások közül legalább egynek a
kódját felírnia.

Az alábbi felsorolásban a téma megnevezését követően hivatkozunk a jegyzet
megfelelő alfejezeteire (x.y, x.y.z alakban), ill. az előadás-fóliák
sorszámára (i vagy i-j alakban). Az utóbbi sorszám a Prolog tárgyrész
összes fóliájának összegyűjtött változatára vonatkozik (lásd honlap).


- Programok szerkezete, eljárás, klóz fogalma
  3.1.1, 3.1.3, 3.1.4, 33-36, 82

- A nyelv kifejezés-fogalma (alapstruktúra alak, kifejezések osztályozása)
  3.1.1, 3.4.6, 4.7.1, 55-59

- Diszjunkció, mint szintaktikus édesítőszer
  3.1.5, 50-51

- A nyelv végrehajtási mechanizmusa (redukciós lépés, visszalépés)
  3.2, 41-44, 102-105, 

- Prolog végrehajtás szemléltetése keresési fával
  3.1-ben, 3.2-ben, 3.4-ben, 45-48

- A Prolog végrehajtás doboz-modellje
  3.3, 108-114

- Szintaktikus édesítőszerek: operátorok
  3.4.9, 85-91

- Szintaktikus édesítőszerek: listák
  3.4.1, 129-131

- Keresés listákban (a select/3 és member/2 eljárások)
  3.4.2, 139-140

- Listák összefűzése és szétszedése (az append/3 eljárás többirányú használata)
  3.4.3 (eleje), 132-133, 136-137

- Listák megfordítása (naív és hatékony megoldás)
  3.4.3 (vége), 134-135

- Az egyesítési algoritmus
  3.4.8, 95-101

- Típusok Prologban
  3.6, 161-165

- A vágó beépített eljárás definíciója, a vágás alapesetei
  4.1.1, 4.1.2 (eleje), 180-183

- Feltételes szerkezet és kiváltása segédeljárással
  4.1.2 (vége), 5.2-ben, 124-127, 184-187

- A vágó használata: elkötelezés adott klóz mellett, a vágás alapszabálya  
  4.1.3 P3 példa, 186-190

- A vágó használata: első megoldásra való szűkítés (memberchk/2)
  4.1.3 P4 példa, 191-194

- Determinizmus, indexelés és kölcsönhatásuk
  4.2.1, 4.2.2, 85-87, 201-208

- A vágó és az indexelés kölcsönhatása
  4.2.4, 4.2.5, 209-211

- A jobbrekurzió fogalma
  4.3.1, 218-220

- Akkumulátorok, listák akkumulálása elölről ill. hátulról
  4.3.2, 4.3.3, 220-222, 225-228

- Változó-értékadáson alapuló imperatív algoritmusok átírása Prologba
  4.4, 233-240

- Megoldásgyűjtő beépített eljárások
  4.6, 5.9, 249-254

- Az univ eljárás: struktúrák szétszedése és összerakása
  4.7.2, (5.8.1-ben), 259, 262-264

- A functor/3 és arg/3 beépített eljárások
  4.7.2, (5.8.1-ben), 260-261

- Konstansok szétszedése és összerakása
  4.7.3, (5.8.2), 222-224

- Kifejezések szabványos sorrendje, kifejezés-összehasonlító beépített
  eljárások 
  4.7.4, (5.6), 225-228

- Egyenlőségszerű beépített eljárások összehasonlítása
  4.8, 277-279

- A SICStus Prolog modulfogalma
  4.9, (6.1), 280-283

- Magasabbrendű eljárások
  4.10, 284-290

- Dinamikusadatbázis-kezelő beépített eljárások
  4.11, 291-298

- Elemzés DCG nyelvtannal
  4.12.1 (eleje), 300-302

- DCG nyelvtanok fejlettebb elemei
  4.12.1 (vége), 4.12.2, 303-307

- A negáció és megvalósítása a vágó segítségével
  5.2-ben, 127, 199

- Aritmetikai beépített eljárások
  5.4, 315

- Listakezelő beépített eljárások
  5.7, 316